ELTŰNT A SZÁMLATÖMBJE?

Ki adhat, és ki kaphat iskolakezdési utalványt?
2014-08-08

ELTŰNT A SZÁMLATÖMBJE?

Eltűnt a számlatömbje? Ezt tegye, ha nem akar nagyot bukni!(adózóna)
Betörtek a kft. számlakibocsátó partneréhez, és eltűnt az a számlatömb is, amelyben szereplő számla alapján a kft. kifizette megrendelését. Olvasónk tanácstalan, mi a teendő ilyenkor. Válaszával dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója, jogász szakértőnk segített a döntésben.

Olvasónk a következőket kérdezte: „Kft. ügyfelem nagy értékű eszközt vásárolt informatikai cégtől. A számlát JPEG formátumban kapta e-mailen, az összeget átutalta. Pár napon belül az informatikai céghez betörtek, és többek között az a számlatömb is eltűnt, amely alapján ügyfelem kifizette az eszközt. Az informatikai cég végiglátogatja ügyfeleit, és kéri, hogy hitelesítsék számára az eltűnt számlatömb számláit. Mit tanácsolnak, mit tegyen az ügyfelem ahhoz, hogy az ő áfalevonása jogos legyen? Megoldást jelenhet-e az, ha az informatikai cég a lopást megelőző dátummal hitelesíti ügyfelem példányát, ügyfelem pedig később hitelesíti az informatikai cég példányát? A könyvelőknek nem egységes az álláspontjuk a tekintetben, hogy az informatikusok éljenek-e a NAV számára történő bejelentéssel? Mi szól amellett, hogy a bejelentés megtörténjen? Rendőrségi jegyzőkönyv van, a gond az, hogy egy 50 oldalas számlatömbből 40 darab ki nem állított, üres számla volt.”

Verbai Tamás mindenekelőtt felhívta az olvasó figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatv.) 179. § (1) bekezdése alapján minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

Az áfatv. 179. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség papír alapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy – ha azt e törvény nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik. A megőrzési kötelezettség teljesíthető a papír alapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg.

A kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának a 168/A §-ban foglalt követelményeknek megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is.

Az áfatv. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (20a) bekezdése szerint az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.

A fentiek alapján tehát az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla, amelyet egyúttal adózó köteles legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Ezen iratőrzési kötelezettségének adózók azonban nem csak papír alapon, hanem elektronikus úton is eleget tehetnek, vagyis a számlakibocsátó által e-mail útján megküldött számlamásolat is megfelelő e célra, ugyanakkor javasolt lehet erre egy hitelesítést kérni a számlakibocsátó partnertől miszerint a kérdéses számlát valóban ő állította ki. A hitelesítés keltezését illetően pedig mindenképpen annak tényleges időpontját indokolt a számlamásolaton rögzíteni, hiszen ez felel meg a valóságnak.

Az adólevonási jog gyakorlását illetően Verbai Tamás megjegyezte, hogy amennyiben ehhez visszaigénylés (átvezetés) is társul, akkor tekintettel a nagyösszegű termékre és az elveszett bizonylatokra, a kérdés szerinti adózó jelentős eséllyel számolhat azzal, hogy az adott gazdasági eseményt mélyebb vizsgálat alá vonja a revízió.

A számlakibocsátó oldalán – bár erre jogszabályi előírás nincs – a minél inkább jogkövető magatartás tanúsítása érdekében indokolt a számlatömb ellopásának bejelentése a NAV felé; ennek tényéről egy jegyzőkönyv felvétele (annak mellékletét képezheti a hivatkozott rendőrségi jegyzőkönyv is), valamint a már kiállított számlák vevők által hitelesített példányának beszerzése, amellyel eleget tehet az iratmegőrzési kötelezettségének, elkerülvén az Art-ban rögzített és ennek elmulasztása esetén fenyegető jelentős összegű mulasztási bírság kiszabását.

Comments are closed.