Ki adhat, és ki kaphat iskolakezdési utalványt?

ELTŰNT A SZÁMLATÖMBJE?
2014-06-18
Beiskolázási támogatás
2014-08-11

Ki adhat, és ki kaphat iskolakezdési utalványt?

Íme a részletek:

Az iskolások szüleinek már fő a fejük, hogyan spórolják meg a tanszerekre és az augusztus 15-éig befizetendő tankönyvcsekkre valót. A szerencsésebbek munkáltatójuk jóvoltából már július 1-je óta fizethetnek iskolakezdési utalvánnyal is. Ki adhat, és ki kaphat iskolakezdési támogatást?

Az iskolakezdési utalvány a munkáltató által viselt közterhek megfizetése mellett adható iskolakezdési támogatás, amelyet a munkáltató a vele munkaviszonyban álló dolgozójának, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának adhat. Feltétel, hogy a munkavállaló a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlék-juttatásra, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján a családi pótléknak megfelelő ellátásra jogosult. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon munkát vállaló külföldi szülőnek is lehet adni, ha igazolja, hogy az illetősége szerinti országban a családi pótléknak megfelelő rendszeres támogatásban részesül.

Munkáltató az a személy (cég, szervezet, egyéni vállalkozó), akivel/amellyel a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a kedvezményes adózású béren kívüli juttatásra, jelen esetben az iskolakezdési támogatásra a törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni [személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3. § 14. pont].

Munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló is [Szja tv. 71. § (6) bekezdés a)-b) pont].

A családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra – és egyben iskolakezdési támogatásra – jogosult magánszemély lehet

– a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő,
– a szülővel együtt élő házastárs,
– az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
– a nevelőszülő,
– a hivatásos nevelőszülő,
– a gyám,
– az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
a saját háztartásában nevelt közoktatásban részt vevő tanulóra tekintettel.

Az említett személyeket a családi pótlék, illetve az iskolakezdési támogatás a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulóra esetében is megilleti annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a tanuló a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.

Fontos tudnivaló, hogy mindkét szülő kaphat iskolakezdési támogatást, akár akkor is, ha ugyanazon munkáltatónál dolgoznak.

Az előbbi feltételek fennállása esetén az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként az év első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) 30 százalékát meg nem haladó összegben kedvezményes béren kívüli juttatásnak minősül [Szja tv. 71. § (1) bekezdés e) pont; (6) bekezdés]. Nincs akadálya a minimálbér 30 százalékát meghaladó összegű támogatás adásának sem, de ekkor a meghaladó érték 1,19-szerese után a 16 százalék személyi jövedelemadó mellett nem 14, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a munkáltató.

A feltételeknek való megfelelésről a munkavállalónak nyilatkoznia kell [Szja tv. 71. § (4) bekezdés]. Ha ugyanis az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának hiányát, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a munkáltatónak kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja tv. 71. § (5) bekezdés].

Az ismertetett előírások csak arra az iskolakezdési támogatásra vonatkoznak, amelynek juttatása a tanév első napját megelőző 60 naptól és azt követően december 31-éig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására beváltható papír alapú vagy elektronikus utalvány formájában történik [Szja tv. 71. § (1) bekezdés e) pont; (6) bekezdés g) pont].

A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, így a gyakorlatban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely általában a tanuláshoz szükséges (például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék, számítógép, íróasztal stb.). Ruházatként bármilyen iskolában hordható ruhanemű, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, alsónemű, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb. elfogadható.

Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. Érdemes megemlíteni, hogy az olyan munkahelyeken, ahol nincs cafetéria, még mindig nem késő iskolakezdési utalványt adni legalább a támogatásra szoruló gyermekes munkavállalóknak. A törvény nem tartalmaz olyan kikötést, hogy ezt a juttatást minden munkavállalónak egyformán biztosítani kell.

Surányi Imréné
2014.08.07., 12:19 Frissítve: 2014.08.07., 12:04

Comments are closed.